A Mikes-emlékév első rendezvényét febr. 18-án rendezte az író szülőfalujában, Zágonban a kényszerű hallgatás után újraéledt Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. A Mikes Kelemenre emlékezünk című műsort sokan megnézték. /Kerekes Mária: Mikes és Zágon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
1990. február 23.
Febr. 4-én megalakult Sepsiszentgyörgyön a háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület. Elnöke Farkas Árpád költő, alelnökök: László Attila és Kisgyörgy Zoltán, ügyvezető titkár: Kiss Jenő könyvtárigazgató. Az újság közölte az egyesület szabályzat-tervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1990. március 14.
A háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület Fábián Ernő kovásznai tanárt, esszéírót kérte fel a márc. 15-i ünnepi beszéd megtartására. Fábián Ernő ablakát 14-én éjszaka betörték. Aznap alakult meg Kovásznán a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A beszédre való felkérés telefonon történt. Megint lehallgatják a telefonokat? - tette fel a kérdést Farkas Árpád. /Farkas Árpád: Ismét dolgoznak?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./
1990. április 12.
A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
1990. május 31.
A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./
1993. április 25.
Az EMKE, a Mikes Kelemen Egyesület, a bukaresti Magyar Kulturális Központ és a budapesti Európa Ház szervezésében ápr. 22-25-e között zajlott le Illyefalván a Hatalom, demokrácia, civil társadalom című szeminárium elméleti és gyakorlati szakemberek részvételével, akik a hazaikon kívül Magyarországról, Szlovákiából, Kárpátaljáról érkeztek. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), ápr. 26./
1994. február 2.
A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
1994. február 2.
A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület, támogatva a Volt Hadifoglyok Szövetségének kezdeményezését, közvetít és közreműködik a második világháborúban a Kárpátokban és másutt elpusztult katonák, munkaszolgálatosok emlékműveinek tervezésében és kivitelezésében. Kérnek mindenkit, hogy az elesett katonák személyi adatait, csapattestük megnevezését, elhalálozási helyét és körülményeit, nemzetiségét és állampolgárságát juttassa el az egyesületnek. Az egyesület a Volt Hadifoglyok Szövetségével együtt az Úz völgyébe, Katrosába, a Bereck és Ojtoz közötti Mogyoróstetőre, a Nyergestetőre és a sepsiszentgyörgyi temetőbe kíván emlékművet, emlékoszlopot állítani. Az adományokat Sepsiszentgyörgyre, a Gábor Áron utcai székházba várják, adta hírül a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődésügyi Egyesület elnöke, Sylvester Lajos és titkára Kiss Jenő. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./
1994. augusztus 26.
Aug. 26-án az 1944. aug. 26-án az Úz völgyében elesettek emlékére állított emlékművet a Volt Hadifoglyok Háromszéki Szövetsége és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. Hasonló emlékművet lepleztek le Csíkszentmártonban is. A román sajtó rosszindulatúan, vádaskodóan számolt be minderről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 30./
1994. augusztus 26.
Aug. 26-án az 1944. aug. 26-án az Úz völgyében elesettek emlékére állított emlékművet a Volt Hadifoglyok Háromszéki Szövetsége és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. Hasonló emlékművet lepleztek le Csíkszentmártonban is. A román sajtó rosszindulatúan, vádaskodóan számolt be minderről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 30./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1996. augusztus 21.
Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. - Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság - gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. - Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését. /Kötő József: Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21./
1997. január 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. január 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. május 24.
Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/
1997. május 24.
Máj. 24-én ünnepélyesen felavatták Zágonban az újjászületett, műemlékvédők keze nyomán újjáépült kastélyt, a Mikes-Szentkereszty udvarházat. A Székely Nemzeti Múzeum patronálásával helyére kerül a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi emlékkiállítások anyaga, a róluk elnevezett emlékszobákba. Beszédet mondott Csoma József, a község polgármestere, Kelemen Hunor államtitkár, Orbán Árpád, a megyei önkormányzat elnöke és Domokos Géza, a Mikes Alapítvány elnöke, majd ünnepélyesen leleplezték a Mikes Kelemen mellszobrot, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. A szoboravatáson beszédet mondott Veress Dániel irodalomtörténész, Sylvester Lajos, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és Farkas Árpád költő. Felavatták Hopp Lajos, a neves Mikes-kutató emlék-kopjafáját, beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László irodalomtörténész és Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója. Ugyanezen a napon felavatták a Mikes Kelemen, Csutak Vilmos és Kiss Manyi-emlékszobákat. A vendégeket Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója köszöntötte. Az új művelődési otthonban tartott előadással záródott az ünnepség. Fellépett a zágoni dalárda, a zágoni hagyományőrző csoport, a zágoni fúvószenekar, végül a Háromszék Népi Együttes. Este a baróti Kájoni Consort adott hangversenyt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27., meghívó alapján/
2000. április 29.
Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2000. április 29.
Illyefalván tartották az Irodalmi muzeológusok és könyvtárosok konferenciája című tanácskozást a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében, mégis a széthordott irodalmi hagyatékok sorsának számbavétele a találóbb elnevezése a rendezvénynek. Első ízben készítettek széles körű leltárt erdélyi szakemberek a hazai magyar írásbeliség képviselőinek, ezen belül pedig különös tekintettel az irodalom művelőinek fennmaradt emlékeiről és azok őrzéséről. Abban megegyeztek, hogy az olykor országhatárokon kívülre szóródott hagyatékot és itthon maradt tárgyi, szellemi értékeket össze kell gyűjteni. Kónya Ádám Háromszék irodalmi emlékeiről tartott előadást, Szabó Zsolt irodalomtörténész kolozsvári, kalotaszegi és dél-erdélyi írói hagyatékokról beszélt, Spielmann Mihály, a Teleki Téka vezetője Marosvásárhely és környéke emlékeit vette számba, Zepeczáner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója az udvarhelyszéki irodalmi örökséget mutatta be, Hollanda Andrea könyvtáros pedig a sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársai által készített digitális múzeum irodalmi kínálatáról tartott tájékoztatót. Valamennyien szétszóródottnak minősítették az erdélyi irodalmi hagyatékot. /Széthordott irodalmi hagyatékaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2000. augusztus 17.
A Kovászna Megyei Könyvtár és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület az övezet jelentős személyeiről készíti a Háromszéki ki kicsoda? kiadványát, amely a jövő év elején lát majd napvilágot. /Egy kicsit a holnapnak is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2000. augusztus 17.
A Kovászna Megyei Könyvtár és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület az övezet jelentős személyeiről készíti a Háromszéki ki kicsoda? kiadványát, amely a jövő év elején lát majd napvilágot. /Egy kicsit a holnapnak is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2000. szeptember 19.
Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. szeptember 19.
Illyefalván immár teljessé vált a településhez kötődő neves írók életművét bemutató állandó kiállítás. A Séra-kúriában a KIDA kezdeményezésére felavatták Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Szabó Dezső mellszobrát. A kúriában berendezett tetőcsarnokban már működő Jókai és Mikszáth állandó kiállítás után, szept. 13-tól Szabó Dezső életművét szemléltető kiállítás is gazdagítja Illyefalva írói "múzeumának" anyagát. A kiállítást Maróti István, a budapesti Irodalmi Múzeum főosztályvezetője nyitotta meg, amely a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Könyvtár és az Illyefalvi KIDA Alapítvány hozzájárulásával maradandó emlékhellyé emelte a Séra-kúria dokumentációs anyagát. /Ünnep a Séra-kúriában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./
2000. december 14.
Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2001. november 23.
A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címmel november 22. és 25. között konferenciát szervez Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Közművelődési Egyesület, s annak háromszéki fiókszervezete, valamint a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. A konferencia előadásait neves személyiségek tartják a következő témakörökben: Háromszék-régió földrajzi, történelmi, turisztikai adottságai; a történelmi egyházak szerepe a szórvány magyarság életében; a cigány- pasztoráció akut problémái; a mitikus világkép szerepe a kisebbségek szellemi életében; az egyházak és a kisebbségek gazdasági élete; a történelmi egyházak képviselői szerepvállalása; egy demográfiai- szociológiai kutatási program tapasztalatai. A rendezvényt tanulmányi kirándulás zárja, melynek során a csomakőrösi emlékházat, a gelencei Árpád-kori templomot, Kézdivásárhely történelmi városközpontját és a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot tekinthetik meg a résztvevők. /(kisgyörgy): Történelmi egyházak és kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. november 23.
A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címmel november 22. és 25. között konferenciát szervez Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Közművelődési Egyesület, s annak háromszéki fiókszervezete, valamint a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. A konferencia előadásait neves személyiségek tartják a következő témakörökben: Háromszék-régió földrajzi, történelmi, turisztikai adottságai; a történelmi egyházak szerepe a szórvány magyarság életében; a cigány- pasztoráció akut problémái; a mitikus világkép szerepe a kisebbségek szellemi életében; az egyházak és a kisebbségek gazdasági élete; a történelmi egyházak képviselői szerepvállalása; egy demográfiai- szociológiai kutatási program tapasztalatai. A rendezvényt tanulmányi kirándulás zárja, melynek során a csomakőrösi emlékházat, a gelencei Árpád-kori templomot, Kézdivásárhely történelmi városközpontját és a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot tekinthetik meg a résztvevők. /(kisgyörgy): Történelmi egyházak és kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2001. november 26.
Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2001. november 26.
Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben", Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez". Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. - A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek. /Köllő Katalin: Változó világban megújuló egyház. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2001. december 3.
Dec. 1-jén tartotta Kolozsváron évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A gyűlést az EMKE elnöke dr. Kötő József nyitotta meg, majd Balogh Ferenc ismertette a "Fehér foltok" című programot, amely az EMKE stratégiájaként szerepel a jövő évi tevékenységében. Az egyesület három alapelv szerint működik, mondotta Balogh Ferenc, első az önszerveződés, második alapelv az elvszerű együttműködés, a harmadik alapelv pedig a kulturális misszió vállalása. Itt lép be a Fehér foltok nevű program. Fel kell mérni, hogy mely területek nincsenek lefedve civil szervezetek által, majd ezután következik a kulturális misszió. A közgyűlés elfogadta a "Felhívás az Erdélyi Magyar Kulturális Alap létrehozására" című összeállítást. Ezt az alapot az EMKE közadakozásból hozná létre, mely pályázati alapon támogatná művelődési és kulturális intézményeket. Az EMKE felhívással fordul az erdélyi magyar társadalomhoz, a világban bárhol élő magyarokhoz, egyházi- és világi köztestületekhez, a vállalkozókhoz: adakozzanak az Erdélyi Magyar Kulturális Alap számlájára. Az EMKE kinyilvánította tiltakozását a Segesvár melletti Drakulaland turisztikai központ felépítése ellen. Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára javasolta, hogy az elnökség tagjai évente legalább egyszer látogassanak el minden megyébe. A közgyűlés után került sor a hagyományos EMKE-díjak kiosztására. Idén először osztották ki az EMKE Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság Balázs Ferencről elnevezett díját, melyet a szórványban közösségszervezés - ezen belül felnőttképzés terén tevékenykedőket jutalmaznak. Elsőként Péter Károly kapott Balázs Ferenc díjat, az aranyosgyéresi népfőiskola szervezésért. /Köllő Katalin: Új programokat indít az EMKE Péter Károly Balázs Ferenc-díjat kapott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
